Minden belefér


A katolikus ember szükségszerűen pesszimista, mert hisz az eredeti bűnben és a pokolban; tudja, hogy természete magától semmi jóra nem képes, és hogy amíg él, jóvátehetetlen és örökkétartó katasztrófa lehetősége lebeg felette. De ugyanakkor szükségszerűen optimista is, optimistább mindenki másnál, mert tudja, hogy atyai Gondviselés szeme nyugszik rajta, hogy meg van váltva, hogy Isten "hatalmat adott Isten fiává lennie", és ennek elérése csak rajta áll. Ha vérmérséklete vagy életkörülményei úgy hozzák, mindenki másnál pesszimistább lehet és eget-földet betölthet panaszaival, de valahol a hamu alatt mindig ott fog izzani lelke mélyén a keresztény remény életlendületet biztosító optimista parazsa. És ha adottságai az élet napos felére állították, élheti a boldogság ujjongó optimizmusát, de hite, egyháza, katolikus öntudata mindennap fülébe fogja súgni a nagy, sötét keresztény igazságok egyensúlyozó, elmélyítő, egészséges pesszimizmusát.
Sík Sándor - Kereszténység és irodalom [Válogatott írások]

A hivatásról


Értelmiségivé tulajdonképp akkor lettem, amikor a tudományos bölcseleti evidenciát sajátos értelme és jelentése alapján fogtam fel. Tehát amikor nem azért tanultam, hogy egy bizonyos pályát elnyerjek, és abból eltartsam magamat. Amikor ez bennem így vetődött fel, a foglalkozást és a hivatást megkülönböztettem.
- a Vigilia beszélgetése Fila Bélával, Vigilia 2009 / 7

Fentebb egy érdekes kritériumát olvashatjuk az értelmiségi létnek. Igen kevés embernek van lehetősége tisztán értelmiségi pályán maradni ma, de régebben is ez volt a helyzet. Idézet ugyanonnan:

Heten voltunk testvérek, öt fiú és két lány. Az öt fiúból ketten közgazdászok, egyikük természettudományi, ketten pedig teológus végzettségűek. Igazából értelmiségi munkát csak a két pap folytatott.

Lám-lám, mindegy az, hogy mérnök vagy közgazdász, elenyésző kisebbség köt ki értelmiségi pályán. Vajon van-e igény efféle hivatástudattal rendelkező emberekre? Egyéni szinten a hivatás a keskeny utat jelenti, sosem könnyű a döntés.

Fölösleges space-ek kigyomlálása egy mozdulattal

A space-ek ugyan láthatatlanok, mégis van rájuk coding standard :) Bizony, nézd csak meg a http://drupal.org/coding-standards#indenting oldalon! A sor végén nem szabad fölösleges space-eket hagyni, ez pedig gyakran megtörténik, nekem például az IDE-m előszeretettel pakol bele ilyeneket, például amikor automatikusan doxygen kommentet generál egy függvény elejére.
Ha szeretnéd az általad karbantartott modulból a felesleges space-eket kigyomlálni, ajánlom az alábbi unix egysoros megoldást:

FeedAPI és Drush

A FeedAPI 1.7beta2 már tartalmaz Drush integrációt. Aki nem hallott volna a Drush-ról, az nézzen utána! :) A Drush lehetővé teszi, hogy a Drupalt unix parancssorból rugdossuk. Alant szeretnék bemutatni egy módszert, ami sok feed esetén best effort módon minél több hírcsatorna frissítését lehetővé teszi, természetesen Drush segítségével. Sőőt, ez a kis vacak szkript valamilyen mértékig a párhuzamos végrehajtásról is gondoskodik. Fontoljuk meg, ugyanezt PHP-ban leprogramozni jelentősen problémásabb lenne (nincsenek szálaink, multithreading iszonyatos gányolásokkal imitálható). Nem is beszélve a timeout-ok és memory limitek okozta fejfájásról. Tehát a kis shell szkript:

Drupal és UML

A Drupal modulok nem objektumok, véleményem szerint mégis jól lehet használni bizonyos esetekben az UML-t Drupal-beli modulok modellezésére. Ma például az OpenID stack-en dolgoztam, amit kevesen látnak át, én is csak néha-néha :) Csináltam egy UML szekvenciadiagramot róla. Talán nem precízek az UML jelölések, de mit gondolsz: segíti a modulok közötti interakció megértését?

Konzolos RSS hírcsatorna olvasó

Írtam egy házit a UNIX felhasználói és fejlesztői felülete nevű tárgy keretein belül.
Letölthető ZIP formátumban. A program inkább iskoláspélda, semmint való életben kényelmesen használható szoftver, bár nem kéne talán olyan sok neki. A gond inkább az, hogy az emberek nem parancssort használnak, hanem a weben élik az életüket :)

Oldalak

Feliratkozás Novák Áron RSS csatornájára